Ököritófülpös nagyközség
Adatok
Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Mátészalkai kistérség
Lakosság: 1966 fő
Terület: 33.43 km2
Népsűrűség: 58,81 fő/km2
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 44
Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i felében, a Szatmári-síkság-on található, a Holt-Szamos partján fekvő település. Győrtelek 5 km, Kocsord 12 km, Mátészalka 19 km, Fehérgyarmat 11 km, Porcsalma 5,5 km, Csenger 19 km távolságra található.
Nevének eredete
Ököritó neve határrész nevéből vált településnévvé. Eredetileg olyan helyet jelölt, ahol az ökröket itatják: ökör+itó (itató). Az utólag az iszik ige i- csonka tövének (vö. i-ttak) egyszerű -t műveltető képzős alakjából való melléknévi igenév. Mások helytelenül az itató összevonásának tekintik (Szab.Szatm.98, FNESz.) 1908-1950 között a település hivatalos neve Szatmárököritó volt, a névben az előtag a megyéhez tartozást fejezte ki (Hnt.1956).
A Fülpös helynév puszta személynévből ered. Az egyházi latin Philippus személynévből fejlődött ki a községnév mai alakja:>Filippüs, Filipüs> Fipüs> Fülpös (Szab.Szatm.99, FNESz.)
Története
Ököritó neve a cégényi monostor határjárásakor van először említve az oklevelekben, mint Tyukod határának része. Nevét ekkor ad Ocokur (Ökör), ...de campo Ekewr (Ökörmezö) alakban írták.
A falu a XIII. század-ban keletkezett a Kölcseyek telepítő akciójának eredményeként.
1344-ben a hűtlenségbe esett Kölcsey Máté fia Dénes fiainak Károly Róbert király e birtokot is visszaadta.
A XV. század-ban a a falunak egy melléktelepülése is kialakult, melyeket egymástól Alsó- és Felső, később Ó-és Új- jelzőkkel különítettek el. A két településrész kialakulása után röviddel mindkettő – fejváltság képpen – a Domahidy-család-hoz került, s hosszas pereskedés után a családé is maradt.
Ököritó az eredeti település nem sokkal élte túl a birtokosváltást, 1373-ban már mint népességétől elhagyott birtokot említik a testvérfalu mellett.
1399-ben a Domahidyek mellett a Csaholyiaké lett a falu felerésze, majd 1423-ban a Báthory család is részt kapnak benne.
1449-ben a Domahidy családbeliek új királyi adományt kapnak itteni birtokukra.
1580-ban Báthori Miklós zálogbirtoka lett, aki a szinéri uradalomhoz csatolja, a birtok még 1592-ben is oda tartozott.
A faluban később több család is részbirtokot szerez.
1945 előtt a báró Uray, Kende és Németh családok a fő birtokosai.
Az Ecsedi-láp szélére épült falu sokat szenvedett a Szamos és a Kraszna árvizeitől, a Szamos miatt többször költözött új helyre. Az utolsó nagy árvíz 1970-ben öntötte el a települést.
A falu a XVII. század zűrzavarai és a pestisjárvány miatt majdnem kipusztult.
A falu viszonylagos fejlettségére utal, hogy a XX. század elején a településnek már cserép- és betongyára, gözmalma, körjegyzősége és postahivatala is volt.
A falu egyik leggyászosabb eseménye az üköritói tűzvész tragédiája országos hírűvé tette a település nevét: 1910 március 27-én Húsvétkor a Főutcán álló csűrben – amely a fuvarosok állomáshelyéül szolgált a Nyírbátor-Szatmárnémeti útvonalon – bált rendeztek. Az előző évi rendezvény díszítéséül szolgáló száraz gallyak, levelek meggyulladtak és az elharapódzó lángokban és a nagy pánikban 312 helybeli fiatal meg idősebb ember lelte halálát. A szomorú eseményre a csűr helyén álló parkban emlékoszlop emlékeztet.
Fülpös neve szintén a cégényi monostor határjárásában tűnik fel Philipi alakban.
Középkori gazdája a Kölcseyekkel rokonságban álló Fülpösi család volt, de mellettük más családoknak is volt itt részbirtoka: 1427-ben a Báthoriak, 1590-ben Tardy Vörös Orbán is. 1525-ben és 1575-ben a Fülpös családbeliek itteni javaikra új királyi adományt kapnak.
A XVII. század-ban a Peley, Uray, és Kende családok birtoka.
A XVII. század-tól a XIX. század első feléig az Ilosvay, Tolnay, és Losoncy családoké. Később nincsenek jelentős birtokosai,
A Szamos árvizeitől a falu többször elpusztult, s 1662-ben az itt átvonuló Szatmári német helyőrség is teljesen elpusztította
A település az Ököritófülpös nevet 1950-ben történt egyesülésekor kapta. A helybeli lakosság azonban még ma is két községnek tekinti. A Mátészalka-Csenger főútvonal mellett elterülő településrészt Szatmárököritónak, Ököritónak, az ettől körülbelül 1 km-re, a Holt-Szamos jobb partján fekvőt pedig Fülpösnek nevezik.
Ököritó határába olvadt az Árpád-kori Mácsa falu.
Mácsa
Nevének eredete
Mácsa neve puszta személynévből keletkezett, magyar névadással (Szab.Szatm.i.h., FNESz.)
Története
Neve 1181-ben tűnik fel a cégényi monostor birtokosainak határjárása során. Ekkor határát említik: ad metum Macha usque ad Zamos (Szab.Szatm.99).
1238-ban a Kölcsey család kapja adományként IV. Béla királytól. 1344-45-ben még mindíg a Kölcsey család tulajdona, a hűtlenségbe esett Kölcsey Máté fia Dénes fiának Károly Róbert király a Szamos parti birtokot is visszaadja. Később fejváltságul egy része a Domahidyakhoz került.
1373-ban még vannak jobbágylakói, és csak a következő század közepétől mondják pusztának. A pusztulásnak talán a Szirmay-tól (II.122) említett erőszakos áttelepítés volt oka, mely szerint 1399-ben a Csaholyiak elfoglalták és lakosait Kocsordra és Győrtelekre vitték, melyet ekkor népesítettek be. Ezután puszta volt egész a XVII. század-ig, majd ismét vannak lakói, de a XVIII. század elején – feltehetőleg az 1709. évi pestisjárvány miatt – ismét elnéptelenedik. (Maksai 169, Borovszky 136). Helyén később egy tanya állt. Ezt az 1900-as évek elején felszámolták, de az egykori falu emlékét a határ északi részén fekvő Mácsa nevű dűlő ma is őrzi.
Nevezetességei
- Fülpös: Református templom – 1834-ben épült, klasszicista stílusban. A templom tornyát 1895-ben emelték.
- Ököritó: Református templom -1804-ben épült, későbarokk stílusban. Tornya 1936-ban készült el.
- Ököritó: Református lelkészlak – a XIX. század elején épült.
- Az ököritói nagy tűzvész emlékoszlopa a református templom kertjében található.
Az 1910-ben keletkezett tűzben több mint 300 fiatal égett benn a bezárt ajtajú csűrben, mikor egy bál alkalmával a nagy tánc hevében valaki a felakasztott lámpát leverte, s a gyorsan terjedő tűzből a – nemfizetés elkerülése végett – bezárt ajtajú csűrből a fiatalok nem tudtak kimenekülni. Emlékükre állították az oszlopot a csűr helyén a főtéren és nem a ref. templom kertjében.
- Fergeteges Táncegyesület. Az 1937-ben alakult 70 éves múltra visszatekintő néptánceggyüttes országos hírű.
Következő községek
Okorvölgy | Olasz | Olaszfa | Olaszfalu | Ölbő | Olcsva | Olcsvaapáti | Old | Ólmod | Oltárc | Ömböly | Onga | Ónod | Ópályi | Ópusztaszer | Őr | Orbányosfa | Őrbottyán | Orci | Ordacsehi | Ordas | Öregcsertő | Öreglak | Orfalu | Orfű | Orgovány | Őrhalom | Őrimagyarósd | Örkény | Ormándlak | Örményes | Örménykút | Ormosbánya | Orosháza | Oroszi | Oroszlány | Oroszló | Orosztony | Ortaháza
További községek
Csaroda | Alattyán | Nógrádsipek | Pácin | Nagyrécse | Háromhuta | Mende | Sümegcsehi | Téseny | Balatonkenese | Dunasziget | Bóly | Szamosszeg | Petőmihályfa | Nagyrákos | Mezősas | Visznek | Baktalórántháza | Feked | Orosháza | Szentgyörgyvár | Abaliget | Kállósemjén | Dunatetétlen | Ruzsa | Homokkomárom | Balatonfőkajár | Szögliget | Tarnaszentmiklós | Mohora | Káptalantóti | Hegyhátsál | Abaújkér | Pilisvörösvár | Nyársapát | Jászfényszaru | Perenye | Újlőrincfalva | Tarnalelesz | Baglad | Somogyszentpál | Mátraderecske | Gomba | Füzér | Jászkisér | Bajót | Hevesaranyos | Vilonya | Ormosbánya | Sikátor